A Kisboldogasszony római katolikus vártemplom
A Kisboldogasszony római katolikus vártemplom Csíkszék egyik legrégebbi, Árpád-kori műemléke.
Az egyhajós csarnoktemplom építési ideje a román kori épületrészek alapján a XII–XIII. század fordulójára tehető. Erre utal a déli bejárat kőkerete, amelynek felső, köríves részéből csak töredékek maradtak meg, részben elfalazva és barokkizálva. Ugyancsak erre a korra tehető a déli bejárat és a jobb oldali ajtó közötti kőoszlopos tornác is.
A plébániatemplom régi jegyzőkönyveiben talált feljegyzések szerint a templomot 1270–1280 között építették.
Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében így írt a templomról:
„Ez egyház egyáltalában jóval terjedelmesebb és diszesebb a szokásos községi templomoknál, ugy, hogy Csik szentegyházai közt minden tekintetben megérdemli az első rangot. Ez is, miként kortársai, a kontár kezek eszközölte kiigazítások által, sokat szenvedett; de azért műidomaiból mégis sértetlenül fennmaradt legalább annyi, hogy meghatározhassuk, miként az átmeneti korszaknak (XIII. század) egyik tiszteletet keltő műemléke áll előttünk.”
A templomot az évszázadok során többször átépítették. A XV. század végén új szentélyt kapott. A védőfalak építése a XVII. századra tehető. 1758-ban a templomot átépítették, kereszthajókkal bontották meg a gótikus arányait. Akkor magasították a tornyot, a középkori részre ráépítették a napjainkban is használatos csúcsíves ablakokkal ellátott harangházat. Ugyanakkor emelték a déli oldalszárnyat, a sekrestyét pedig a nyugati oldalon kápolnával bővítették ki. Kevéssel azután épült a déli oldal árkádos folyosója és a védőfal déli bejárata is.
1938-ban a templomot restaurálták, akkor került felszínre két freskótöredék a szentély belső északi oldalán. A mai templom csúcsíves, egyhajós, a tízszög 4 oldalával záródó apszisával a késő gótikus kor emlékét őrzi.
A Kisboldogasszony vártemplomot az idők folyamán több rendben restaurálták. Így 1938-ban a hajó falainak alsó részét újra vakolták, a falképeket az 1970-es évek végén restaurálták. Sajnálatos módon ezen javítások alkalmával cementes kiegészítéseket alkalmaztak, és a falképeken nagymértékű újrafestést végeztek. A 2000-es évek első felében magyar kormányzati támogatással újabb restaurálásra került sor. A munka befejezését követően nem sokkal újabb károsodások jelentek meg a homlokzatokon, amelyek mértéke folyamatosan növekedett. Mint utólag kiderült, ennek elsődleges oka a csapadékvíz és a felszívódó kapilláris nedvesség, az északi oldalon a talajvízszint növekedése volt.
2016-2022 között több szakember bevonásával, a károsodások megállítására és az épületegyüttes restaurálására, állagmegőrzésre, egy átfogó felújítási és restaurálási terv készültterv készült, mely megvalósítását több szakaszban végezzük.
Így,
2018-ban megvalósultak a templom körüli drénezési munkálatok, melynek következtében megszűnt a torony és a szentély falainak vizesedése.
2019- ben elkezdődtek a torony külső felületeinek állagmegóvása érdekében végzett munkálatai valamint a restaurálási munkálatok.
2020- ban elkezdődtek a hajó és a szentély külső falfelületeinek restaurálási és felújítási munkálatai. A restaurálás során a deli hajófalon két értékes, középkori falképtöredékre akadtunk, a szentély és a hajó párkányzatán pedig késő középkori díszítő elemek kerültek elő. Az év végére befejeződött a hajó és a szentély déli oldalának, valamint a szentély keleti oldalának restaurálása.
2021-ben elkezdtük a templomkert, a templomkertbe épített kiskápolna, keleti és északkeleti kapualj javítási munkálatait.
2022 májusától folytattuk a templomkert, a templomkertbe épített kiskápolna, keleti és északkeleti kapualj javítási munkálatait.
A templom egyéni és csoportos látogatása előzetes időpont egyeztetéssel történik, a +40 744 664 386 -os telefonszámon.
Az egyhajós csarnoktemplom építési ideje a román kori épületrészek alapján a XII–XIII. század fordulójára tehető. Erre utal a déli bejárat kőkerete, amelynek felső, köríves részéből csak töredékek maradtak meg, részben elfalazva és barokkizálva. Ugyancsak erre a korra tehető a déli bejárat és a jobb oldali ajtó közötti kőoszlopos tornác is.
A plébániatemplom régi jegyzőkönyveiben talált feljegyzések szerint a templomot 1270–1280 között építették.
Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében így írt a templomról:
„Ez egyház egyáltalában jóval terjedelmesebb és diszesebb a szokásos községi templomoknál, ugy, hogy Csik szentegyházai közt minden tekintetben megérdemli az első rangot. Ez is, miként kortársai, a kontár kezek eszközölte kiigazítások által, sokat szenvedett; de azért műidomaiból mégis sértetlenül fennmaradt legalább annyi, hogy meghatározhassuk, miként az átmeneti korszaknak (XIII. század) egyik tiszteletet keltő műemléke áll előttünk.”
A templomot az évszázadok során többször átépítették. A XV. század végén új szentélyt kapott. A védőfalak építése a XVII. századra tehető. 1758-ban a templomot átépítették, kereszthajókkal bontották meg a gótikus arányait. Akkor magasították a tornyot, a középkori részre ráépítették a napjainkban is használatos csúcsíves ablakokkal ellátott harangházat. Ugyanakkor emelték a déli oldalszárnyat, a sekrestyét pedig a nyugati oldalon kápolnával bővítették ki. Kevéssel azután épült a déli oldal árkádos folyosója és a védőfal déli bejárata is.
1938-ban a templomot restaurálták, akkor került felszínre két freskótöredék a szentély belső északi oldalán. A mai templom csúcsíves, egyhajós, a tízszög 4 oldalával záródó apszisával a késő gótikus kor emlékét őrzi.
A Kisboldogasszony vártemplomot az idők folyamán több rendben restaurálták. Így 1938-ban a hajó falainak alsó részét újra vakolták, a falképeket az 1970-es évek végén restaurálták. Sajnálatos módon ezen javítások alkalmával cementes kiegészítéseket alkalmaztak, és a falképeken nagymértékű újrafestést végeztek. A 2000-es évek első felében magyar kormányzati támogatással újabb restaurálásra került sor. A munka befejezését követően nem sokkal újabb károsodások jelentek meg a homlokzatokon, amelyek mértéke folyamatosan növekedett. Mint utólag kiderült, ennek elsődleges oka a csapadékvíz és a felszívódó kapilláris nedvesség, az északi oldalon a talajvízszint növekedése volt.
2016-2022 között több szakember bevonásával, a károsodások megállítására és az épületegyüttes restaurálására, állagmegőrzésre, egy átfogó felújítási és restaurálási terv készültterv készült, mely megvalósítását több szakaszban végezzük.
Így,
2018-ban megvalósultak a templom körüli drénezési munkálatok, melynek következtében megszűnt a torony és a szentély falainak vizesedése.
2019- ben elkezdődtek a torony külső felületeinek állagmegóvása érdekében végzett munkálatai valamint a restaurálási munkálatok.
2020- ban elkezdődtek a hajó és a szentély külső falfelületeinek restaurálási és felújítási munkálatai. A restaurálás során a deli hajófalon két értékes, középkori falképtöredékre akadtunk, a szentély és a hajó párkányzatán pedig késő középkori díszítő elemek kerültek elő. Az év végére befejeződött a hajó és a szentély déli oldalának, valamint a szentély keleti oldalának restaurálása.
2021-ben elkezdtük a templomkert, a templomkertbe épített kiskápolna, keleti és északkeleti kapualj javítási munkálatait.
2022 májusától folytattuk a templomkert, a templomkertbe épített kiskápolna, keleti és északkeleti kapualj javítási munkálatait.
A templom egyéni és csoportos látogatása előzetes időpont egyeztetéssel történik, a +40 744 664 386 -os telefonszámon.